Amikor síelünk, az idő úg rohan, hogy észre sem vesszük. Amikor elindulunk, felkészülünk, hogy most oda fogunk figyelni minden részletre. Nem sokkal később, a pálya aljában, azt vesszük észre, hogy jól elfelejtettük elemezni magunkat. Annyi midnen történik, jön a tempó, a talaj, a sok minden körülöttünk; ennyi minden az ember nem képes kezelni, nem tudunk tíz dolgora figyelni egy időben.
A kanyar szakaszokra bontása segít megfigyelni, visszaemlékezni és elemezni a mozgásunkat élőben vagy egy videón.
Sokféle funkcionális koncepció létezik, amelyek le tudják írni a különböző mozgásokat a kanyar során. Ezek nagyon jól használhatóak egy adott helyzetben vagy egy adott fajta kanyarban. De egy rövidelndület más mint egy hosszabb, egy karcolt más mint egy forgatás, versenyzők kanyarjai mások még egy adott pályán belül is a pályatűzéstől függően.
A geometrikai-fizikai felsztások függetlenek az aktuális kanyartól vagy a körülményektől. A síelés arról szól, hogyan tudja síelő kezelni a testét a fizikai körülmények között. A funkcionális rendszerek is a geometrikai-fizikai struktúrákon alapulnak, és ebben az értelemben harmonikusan együtt tudnak működni.
Itt és most ennek, az egyszerű, lényegretörő geometrikai-fizikai felosztást tekintjük át.
A kanyar dimenzói
Képzeljük el, hogy a pályán állva, hogy egy folyosóban fogunk síelni,
A folyosó két oldala mintha két fal lenne, amelyet meg fogunk érinteni mindkét oldalon, a küzepe pedig pőárhuzamos az esésvonallal.
A koncepció vázlata
A vázlat leírásakor nem számszerű sorrendbenhaladunk. Először a két kulcspontot írjuk le, majd utána z őket összektő szakaszokat.
0 fázis amikor a síelő átmetszi a középvonalat. A legtöbb leírás ide helyezi az élváltást.
2-es fázis amikor a síelő eléri a folyosó legtávolabbi pontját (a képzeletbeli falat). Ez a kanyar geometriai csúcspontja.
1-es fázis a folyosó középvonalától (az élváltástól) a csúcspontig tart.
3-as fázis a csúcspontttól a következő élváltásig tart.
0 fázis - Élváltás
Hívhatjuk a senki földjének. Már túl vagyunk ez előző kanyaron, de még nem kezdtük el a következőt.
Ez egy rövid, egyenes szakasz, amikor nem kanyarodunk, de itt vannak a leginkább összetetett mozgások. Újra kell renezni a testünket a következő kanyarra, mégpedig igen rövid idő alatt, miközben nemigen kapunk határozott visszajelzéseket a talajról. Minden hiba, amit itt elkövetünk, komoly következményekkel jár később a kanyarban, és a kanyar legtöbb hibájának itt fogjuk megtalálni az okát. .
Mozgáskoordinációs szempontból a kanyar leghangsúlyosabb szakasza. .
A súlypont közeledik az esésvonalhoz és átmegy a sílécek felett a völogy felé, miközben a sílécek inkább keresztben futnak az esésvonalra, mintegy félhold formát képezve. A sílécek nnincsenek az élükön.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy ez nem egy rézsútsiklás. Rézsútsiklás közben a test a sílécek felett van folyamatosan, mindaddig, amíg a rézsútsiklás tart. Ezzel szemben az élváltás lényege, hogy a test átesik a sílécek felett a völgy felé, így a rézsútsiklás pont az ellenekzője az élváltás lényegének.
2-es fázis - a csúcspont
A mértani csúcspont minden kanyar központi vonatkoztatási pontja, nemcsak a síelésben, hanem autóvezetésben, meotorzáskor stb. Versenyzés során az aktuális csúcspont lehet máshol is, mint a mértani csúcspont )korai vagy kései csúcspont), de ez mindig a mértani csúcsponthoz képest kései vagy korai. Tehát a mértani csúcspont kijelölése alapvető minden helyzetben.
Elméletileg, egy ideális esetben, a legnagyobb erőhatások itt érik a selőt, és itt a legnagyobb a dőlés.
Egy kanyar soha nem egy statikus állapot, bizonyos részei felépülő folyamatok, amikor a testtartás és a kanyart léterhozó mozdulatok felkészülnek. Más részei leépüló vagy engedő jellegűek, amikor ezek a folyamtok átfedik egymást.
Tehát a mértani csúcspont meghatározó eleme a kanyarnak, még akkor is, ha a tényeleges csúcspont előbb vagy később van., hiszen ez adja a referenciapontot az adott kanyar értelmezéséhez.
Itt és most úgy mondhatjuk, hogy ez a középponthoz kéepsti legtávolabbi pont. A síelő eléri a folyosó falát, és visszapattan róla.
Igazából a térebli tájékozódás számára ez az igazi irányváltás.
1-es fázis - Bekormányzás
Ez a testtartás és a kanyart létrehozó mozdulatok felépülő fázisa. A súlypont távolodik a sílécektől, és e kettő nyomvonalat egy félhold alakot kezd képezni.
Az élszög növekedik és a kanyar lekezd alakot ölteni. A síelő a közeépvonaltül a folyosó széle felé halad.
3-as fázis - kikormányzás
A csúcsponttól a kanyart létrehozó erők a síelőt az új irányba tolják, a bedőlés is nagy emiatt. A súlypont közeledik a sílécek felé (elkezdik megformálni a félhold második felét).
A kanyart létrehozó mozdulatok leépülnek, megkezdődik a felkészülés a következő élváltásra.
Comments