Hóeke 4. rész – különböző hóekék

Van többféle hóeke is? A legtöbb síelő csak annyit tud a hóekéről, hogy a kezdők hóekéznek, és hogy nem szeretjük. Pedig hóekézni többféleképpen is lehet, és mindegyik módja másfelé vezet.

A hóeke pusztán annyit jelent, hogy

  • a sílécek nem párhuzamosak,

  • hanem a csőrük közelebb van egymáshoz, mint a végük.

Arra, hogy a hóekében álló síléceken mit csinálunk a testünkkel, arra számtalan variáció létezhet. A két láb, felette a törzsünk és a sok-sok ízület nagy szabadságot biztosít a testünk elrendezéséhez.

Síelés közben fontos, hogy a síléceink melyik élükön vannak:

  • Egyenes siklásban a síléceknek lapon kellene lenniük, azaz egyik élük sem domináns.

  • Párhuzamos lendület közben a sílécek ugyanazon az élükön futnak.

  • Hóekében az ívkülső síléc a belső élén van, az ívbelső síléc a külső élén vagy lapon.

A síléc szorosan össze van kötve a lábunkkal és a testünkkel. A sílécek élhelyezete sokat elárul arról, hol van a testünk a sílécek felett: úgy fognak állni a lécek, ahogy a testünk elhelyezkedik felettük.

Testhelyzetek és élhelyzetek a síelésben

Egyenes siklás közben azért vannak a sílécek lapon, mert a csípőnk a lécek felett van. Párhuzamos lendületben a testünk a kanyar közepe felé mozdul, ezért kerül mindkét síléc ugyanarra az élére.

A hóeke a kettő közötti átmenet: a két síléc különbözőképpen áll a havon.


Ezen az alapon kétféle hóekét láthatunk a sípályákon:

  • Ha a testünk a két síléc között van, mindkét síléc a belső élére fog állni. Ilyen hóekét használunk, ha egyenesen csúszunk le hóekében a pályán vagy lassítani akarunk vele. Ez a szimmetrikus hóeke.

  • Ha a testünk az egyik síléc felett van, akkor az a síléc lapon lesz, a másik a belső élén. Ilyen hóekét célszerű használni kanyarodáshoz. Ez a testtartás közel áll ahhoz, amit párhuzamos lendületek közben is használni fogunk. Ez az aszimmetrikus hóeke.


Szimmetrikus hóeke

Szimmetrikus hóekébe széttoljuk a léceket

Tulajdonképpen ez az, amit hóekének ismerünk amióta a síelés elterjedt az Alpokban. A bőrcipők és falécek idejében született, és uralkodik azóta is.

Szimmetrikus hóekébe úgy kerülünk, hogy a síléceket széttoljuk egyenes siklásból. A széttolás közben a súlypont, a test a két léc között középen marad, és a lábak csúsznak ki a test alól.

Szimmetrikus hóekében a csípő távolítói és a térd feszítői dolgoznak, illetve a hóekehelyzet kialakításához a csípő befelé forgatói. Kicsit elnagyolva úgy mondhatjuk hogy az elülső kinetikus lánc (anterior chain) domináns a hóeke kialakításában és fenntartásában. 
Különösen problematikus a mindkét lábon megjelenő befelé forgató munka, ami az ikszelő térdpozíciót erősíti (valgus térd). A boka nyúlik, azaz spiccelés felé mozdul (talpi hajlítás vagy plantarflexió).  

Ha kisebb terpeszt szeretnénk csak, a széttolás utána közelítőkkel kellene visszatartani a léceket, de akkor nem könnyű kontrollálni a hó ellenállását. Elsősorban ez okozza a hóekében a kanyarodás nehézségeit azon kívül, hogy az ívbelső síléc akadályozza a kanyarodást.


Aszimmetrikus hóeke


Az aszimmetrikus hóekét igazából a gyerekek találták fel. A XXI. század elején a carving sílécek indították be a megszállott síelők gondolatait, hogy a radikálisan új felszerelést esetleg lehet másként is használni. Néhányan megfigyelték, hogy a gyerekek az ívbelső lábuk felett maradnak, és csak az ívkülsőt teszik az élére. A gyerekek ösztönösen a leghatékonyabb, leggazdaságosabb megoldást találták meg a sílécükön. A felnőttek pedig megértették, és módszertant építettek köré a carving sílécek előnyeinek felhasználásával.

Aszimmetrikus hóekében az ívbelső láb fölött rögzítjük a testet

Az aszimmetrikus hóekében a testet az ívbelső síléc felett rögzítjük és csak az ívkülső sílécet forgatjuk ki hóekébe. Az ívbelső síléc így lapon marad, csak az ívkülső síléc kerül élére. A test a párhuzamos lendülethez hasonlóan a kanyar középpontja felé mozdul.


A mozgásszerkezet szempontjából az ívbelső lábat aktívan hajlítanunk kell, ezért a térdhajlítók és csípőhajlítók dolgoznak elsősorban,  rögzítik a testet a síléc felett, a farizmok pedig stabilizálják a medencét, azaz ezen az oldalon a hátsó kinetikus lánc (posterior chain) munkája lesz a domináns. 
A boka pipálva stabilizálja a sílécet (lábháti hajlítás vagy dorzalflexió).
Nagyon hasznos, hogy szinte észrevétlenül tudjuk megalapozni ezt a mozgásszerkezetet, amelyre később a haladó síelés fog épülni, amikor is a párhuzamos lendületben és rövidlendületben már mindkét lábon tudni kell használni a hátsó láncot.

Az aszimmetrikus hóeke kifejezetten „kanyarhóeke”. Alapfeltétele a jó testtartás és A kontroll egyenes siklásban. A kétféle hóeke a tanulás során „üti egymást”, azaz a tanulás legelején érdemes eldönteni, melyik irányba indulunk. Aki aszimmetrikus hóeke irányába kezdi el tanulni a síelést, többet és alaposabban fog foglalkozni a testtartással, a lábak stabilizálásával még a hóeke előtt, az egyenes siklás környékén. Ez a munka nagyban hasonlít arra, amire egy edzőteremben kell figyelni a helyes kivitelnél kondiedzés közben. Erre az időszakra több időt érdemes rászánni eleinte, ami bőven megtérül majd később.


Összefoglalva


A szimmetrikus hóekét ott használják többnyire, ahol türelmetlenek a kezdők oktatásában, hamar el akarják érni az első hóekét, a fékezést. A kapkodás áraként azzal kell számolni, hogy a szimmetrikus hóeke esetén törvényszerűen fog jönni egy zsákutcaszerű holtpont, amikor a továbblépéshez meg kell próbálni elfelejteni a rossz beidegződéseket, amelyeket megtanított. A szimmetrikus hóekéből sokkal nehezebb továbblépni párhuzamos lendületbe, mint az aszimmetrikus hóekéből. Szélesebb kitekintéssel nézve, az a testtartás és mozgásszerkezet, amelyet a szimmetrikus hóekével megtanulunk, bármely más sport modern, egészséges felfogásában káros, kerülendő, tehát nem tudjuk más sportmozgásainkkal vagy a fitnesstermi edzésekkel összhangba hozni.

A szimmetrikus hóeke egyetlen előnye, hogy ha a sípálya nem alkalmas a kezdők számára, a kezdeti félelmek esetére egy hamis illúzióval átlöki a tanítványt az első lépéseken. Pont ez az a fázis, amikor a legtöbb síelőbe beleég az a félelem, ami később annyi nehézséget okoz. Ha megvan a lehetőség jó kezdőpályán tanulni, nincs olyan érv, ami a szimmetrikus hóekében való egyenes csúszások mellett szólna.


Továbblépés a haladó síelés irányába

A párhuzamos lendület alapja az aszimmetrikus hóeke

Az aszimmetrikus hóeke a 2000-es évek elején eleve úgy született meg, hogy a haladó síelők párhuzamos lendületét egyszerűsítették a kezdők számára megtanulható formába, tehát egyenes út vezet belőle a haladó iskolába.

Az aszimmetrikus hóeke esetén eleinte a kezdőpálya kifutóján áll meg a tanuló, még mielőtt megtanulna kanyarodni, olyan körülmények között, hogy a félelem ne merülhessen fel. Addig nincs szándékos megállás sem kanyarodás, amíg a jó testtartás, a síléc alapvető kezelése ki nem alakul egyenes siklás közben. Ebből történnek meg az első enyhe elkanyarodások, kis hóekék kanyar közben, majd intenzívebb megállások hóekeívvel. Ez az a fázis, amikor a megállás hangsúlyos megjelenik a gyakorlásban, majd után összekötött kanyarokkal megtanul közlekedni a kezdő.


#síoktatás #síoktató #hóeke #hóekeív #testtartás #egészség









Featured Posts
Recent Posts
No tags yet.

© 2016 oZone Skiing.