• Ozsi

A síelés háttere: a térd, 1. rész


A síelésről egész biztosan eszünkbe jut a térdízület is, vagy azért mert ezt tartjuk a legfontosabb ízületnek a síelésben, vagy azért mert ez sérül a leggyakrabban. Ez utóbbi sajnos tény, bár meggyőződésünk, hogy nem kell elfogadni mint sorsszerűséget.

A térd szerepének megértéséhez legalább alapszinten ismernünk kell a működését is. A térd azért került az alsó végtag közepére, hogy nagyobb mozgásszabadságot adjon, ennek ára viszont, hogy instabilabb szerkezet lett miatta a lábunk. Éppen ezért a természet megpróbálta a logikus irányokra korlátozni a mozgását: csak előre és hátra tud mozogni. Oldalirányú és csavarodó mozgásait meggátolja a formája és a szalagjai. A szalagok és a porcok türelme nem végtelen, ha túlterheljük őket, károsodhatnak, elszakadhatnak.

Ha lábunkban nem lenne térd, nem lenne nagy probléma elviselnie a test súlyát: stabilan tartaná, akárcsak a székláb a széket, amikor ráülünk.

Képzeljük, hogy elfűrészeljük a széklábat, aztán összehúzzuk pár kábelkötegelővel, és újra ráülünk. Néhány irányban tartani fogják a kötegelők, másfelé, viszont be tud csuklani.

Így viselkedik a térd is. Ahogy állunk rajta, könnyedén be tud csuklani. Amiatt tudunk mégis szilárdan állni rajta, hogy az izmaink megtartják. Legalábbis addig, amíg nem túl fáradtak vagy van hozzá elég erejük. Ezt a becsuklást egyébként elsősorban a „combizmaink” (négyfejű combfeszítő izom) akadályozzák meg, ezek tartják testünk súlyát.

Az, hogy az oldalirányú mozgásokat és a csavarások egy darabig megakadályozzák a szalagok, még nem jelenti azt, hogy ne érnék ilyen hatások. A combfeszítő izmok viszont az ilyen egyéb irányú hatásokkal szemben szinte teljesen tehetetlenek, különösen akkor, ha a térd derékszög alá van hajlítva. A sérüléseket viszont főleg ezek a hatások okozzák, tehát ha védekezni akarunk, akkor azt kell megnéznünk, hogyan tudjuk az oldalirányú és csavaró erőhatásokat csökkenteni.

Ehhez viszont azt kellene tudni, hogy honnét jöhetnek ilyen veszélyes hatások. Ebből a szempontból maga térd a legkevésbé érdekes, ő csak elszenvedi a behatásokat. A láb két végpontja az érdekes: a lábunk a talajon és a combunk „vége”, azaz a csípő és a medence. Ha ezek közül bármelyiket oldalra mozgatjuk vagy csavarjuk, akkor a térdet fogja érni a következmény.

Amikor a lábunkat csavarjuk kifelé vagy befelé, érezhető, hogy térdünket is feszítjük. Régebben a sílécet ilyen csavaró mozdulattal akarták irányítani, a síléc is csavarja esésénél a lábat, így érthető volt a sok térdsérülés (ezeket hivatottak kiküszöbölni a síkötések). Ha mi csavarjuk a sílécet (szerencsére ez egyre ritkább, a sítechnikákból igyekszünk kiszorítani), főleg akkor a comb körüli forgató izmokkal tesszük ezt, tehát ez mindenképpen a térdet terheli. Ha a síléc csavarja a térdet (pl. egy esésnél), a láb másik vége az erős csípőízületben végződik, tehát megint a térd lesz a szenvedő alany.

Sokan nem gondolnak rá, de a bokának van egy másik mozgása is: amikor a külső vagy a belső talpélünk felé fordítjuk (szupinálás vagy hanyintás és pronálás vagy borítás). Ezt használjuk akkor, amikor az ívkülső sílécet az élére akarjuk kényszeríteni. Jóllehet a bokának van egy ilyen jellegű, kis terjedelmű mozgása, ez a gyakorlatban soha nem történik önállóan, hanem forgatja az alszárat és ezzel a térdet (és persze a combot) is. Ha a belső talpélünk felé fordítjuk a lábunkat (lenyomjuk a nagyujjpárnát), akkor a térd befelé fordul és elkezd beikszelni. Nehezebb észre venni, de combcsont is elfordul, és kifelé fordítja a csípőt. Persze csak akkor, ha megengedjük: a nagy farizom képes ezt megakadályozni, csak térdhajlítás közben azt meg lazítani szoktuk. Ha a leírást magunk elé képzeljük, teljesen jogos, hogy a bokasüllyedés (lúdtalp) és az x-láb (valgus térd) jelenik meg. Pont a leírtak miatt ezek igen gyakran együtt járnak, és a síelők igen hajlamosak ilyen tartást felvenni. A térdben gyulladásokat és kopásokat okozhat, és a sérülés veszélyét is megnöveli.

A legfontosabb tanulság, hogy a térdet nem lehet külön kezelni, hanem mindig a láb egységében kell néznünk. Maga a térd inkább csak a következményeket viseli, a valós történések a csípő és a medence környékén illetve a boka és a láb környékén keresendők. Ha meg akarjuk védeni a térdünket, akkor először a törzsre (core-izmok), másodszor a bokára és a lábra kell figyelnünk. Kapcsolódó videó: A síelés háttere sorozat, 1. rész - Youtube

#core #síoktatás #síelés #bokasüllyedés #ízületikopás #térdhajlítás #boka #medence #harántsüllyedés #testtartás #csípő #állás #térd #egészségestartás

© 2016 oZone Skiing.