• Ozsi

Hóekeézni kell egy durván karcolt carving kanyarért?


Ezen a videón nagyon erős (60-70°) küröli élszögű, de elég lassú, karcolt carving kanyarokat látunk, majd utána egy párhuzamos lendületet műanyagon. Egy ilyen párhuzamos lendület elég nehéz a műanyahon (főleg, ha a síléc nem éles, márpedig a műanyagos lécek általában nem élesek), mert nagyon pontosnak kell lenni benne, a többség vagy lenyomja a térdét vagy becsípőzik (ezt a kettőt kerüljük, mert egészségtelen). Végül egy hóekeívet látunk, amelyik azt mutatja, hogy ugyanúgy kell felépíteni a hóekeívet mint a haladó síelést, amihez a súlypontnak törvényszerűen a kanyar belseje (közepe) felé kell mennie, a belső láb felett kell lennie, az ívbelső lábnak lapon kell csúsznia, az ívkülsőnek viszont emiatt élre kell állnia. A domináns izommunka a core izmok megtartó-stabilizáló munkája megelőző időzítéssel, ívbelső oldali túlsúllyal.

Igazából nem magát a hóekézést szeretem, sem a tötymörgést a műanyag pályán. A kidolgozott részleteket szeretem, azt a finom, bársonyos érzést, amit akkor érzek, amikor a helyére kerülnek a dolgok egy mozgásban, a magabiztosságot, amit a pontos kivitelezéstől kapok. És ha már vájárkodunk a pszichében: utálom, ha valami nem sikerül jól. Amikor érzem, hogy valami olyan húz vagy csavar a kanyarban, amit nem terveztem bele, aminek nem úgy kellene lennie.

Ez egyébként mindenkit zavar, csak legfeljebb nem ismerjük be, mert akkor foglalkozni kellene vele. Ez az, ami miatt sokan félnek az autóban – amit a többség szintén nem ismer be. Ezek azok az apróságok, amik úgy homályosítják el a napjainkat, hogy nem vesszük észre az okát, és amikre odafigyelve csillogóbbá lehetne polírozni az élményeinket.

A videóban látható havas síelést még tavaly vettük fel. Benne vagyunk egy útkeresésben. (Mikor nem is keressük az utat? Majd akkor, ha kijelenthetjük, hogy mindent tudunk, minden tökéletes – ez még arrébb van. Vagy akkor, ha csak másoljuk, amit mások kitaláltak, de akkor meg honnét tudjuk, hogy az valóban jó-e. Ha megbízunk az ötlet kidolgozójában, csak kérdés, hogy milyen alapon bízunk meg és kiben.). Az utóbbi pár évben nagyot változott a síelés, egyre nagyobb élszögeket láthatunk, lassan már önjáró céllá válik, hogy a síelő feneke lent legyen a havon. Ennek egyébként van értelme, nagyobb élszöggel több lehetőség van szabályozni a kanyart, jobb kontrollt lehet gyakorolni a síléc felett. Viszont technikailag sokkal nehezebb megsíelni egy ilyen mozgást. Az sem mindegy, hogy milyen testtarttással jön létre a síelés, hogyan alakul ki a kanyar, hogyan épül le, milyen az időzítése, hogyan nem lesz belőle késés, túlhúzás stb.

Erről később bővebben szeretnék írni, de a mai síelés gyakorlata – vagy inkább divatja – szerintem igen egészségtelen ízületi helyzetekkel hozza létre a komoly élszögű kanyarokat. Kicsit sem vagyok boldog amiatt, amit ma lehet látni a sípályákon és a videókon. Ennek megint térd- és derékgyilkos, rossz vége lesz.

Szóval a havas síelés tavaly februárban került lencsevégre, később sajnos nem videóztunk, pedig lett volna mit, hiszen a karavánunk közben haladt azon a bizonyos úton. Idén ősszel a Wax Klub Budajenői pályáján vettünk fel pár dolgot, és azok kapcsán egy párhuzamos lendületet és egy hóekeívet. Innét jött az ötlet, hogy ezt három mozgást egymásra teszem videón, hogy látok-e összefüggést. Az eredmény megdöbbentő lett, ezért közzé is tettem, mert másoknak is tanulságos lehet. Első látásra, és utána kikockázva is egyértelmű az összefüggés a három mozgás között. A kanyar felépítése, a testtartások, az időzítések egyértelműen egymásra épülnek. De a hibák is ugyanígy megjelennek. A kikormányzásban lecsúszó láb, a kanyar leépítésének megoldásai stb. ott vannak a különböző jellegű kanyarokban.

Mi a tanulság? Biztosan sokat fog változni a síelésem idén is, mert ott vannak a gondolatok arról, hogy a fizikai és az egészséges anatómia/élettan hol enged mozgásteret és hol vannak a korlátok, amiket nem szabad átlépni. Eddig is tudtam, hogy igen nehéz lesz a havon a nagy tempójú, fekvős carving kanyarokban helyre tenni a kikormányzásban fellépő terhelési/testtartási hibát. Most viszont látva, hogy a műanyagon, kisebb tempónál is megjelennek, egyértelmű, hogy sokkal egyszerűbb rendbe tenni kis tempónál műanyagon, ahol több lehetőség van figyelni a részletekre.

A másik tanulság, hogy ezért kell síoktatóként a gyerekek síelését nagyon alaposan és tudatosan felépítenünk, mert az itt megjelenő tartás- és időzítési hibák ott lesznek a havon is, még felnőttkorban is. Amit itt egészségtelen tartással tanul meg a gyerek, az felnőtt korában már kárt fog okozni, amit egészségesen, az rendkívül nagy életminőségjavulást fog jelenteni később.

#síelés #síoktatás #carving #kanyar #időzítés #testtartás #élszög #párhuzamoslendület #csípőzés #hóekeív #core #műanyagpálya #ívbelső #ívkülső

293 megtekintés

© 2016 oZone Skiing.