Mozogj minden nap, sőt minden órában! A mozgás váljon az élet szerves részévé!
Végezz sokféle mozgást: állóképességre, kardióra, de legyen erősítés és mobilizálás is!
Mozgasd meg az egész tested sokféleképpen (elsősorban a törzset és a farizmokat)!
Mindig figyelj oda a tartásodra és a mozgás kivitelére is!
Legyen statikus és dinamikus mozgás, lassabb és intenzívebb is!
– Járok hetente párszor futni, az bőven elég...
– Kinek van arra ideje? Egy edzés 2-3 óra, annyi nem fér bele.
– Nehogy már ne legyen elég az a crossfit, amit csinálok!
– Fizikai munkát végzek, egész nap mozgok. Ne akard már beadni, hogy az nem elég! A mai életmódunk mellett gyakorlatilag semmit sem mozgunk. Legtöbbünk ülőmunkát végez, és ellensúlyozásként megpróbál valamit edzeni, sportolni. Ez többnyire heti pár futás vagy fitnesstermi edzés szokott lenni.
Mi ennek a hátránya? A mozgás saját személyünk legátfogóbb működése. Amiből kimarad, az hátrányt szenved el:
Hatással van a legfontosabb infrastruktúrára, a légzési és keringési rendszerre. A mozgás a keringési rendszer megbetegedéseinek egyik elsődleges prevenciós módszere.
Hatással van a vázrendszerre. Ízület bántalmak, fájdalmak, életminőség-romlás, de még a fejfájás és a fogproblémák egy része is a vázrendszer diszfunkióira vezethetők vissza. Ezen a területen a tartásjavítás-erősítés szintén preventív hatású.
A mozgás erősen befolyásolja az anyagcserét és az emésztést, részben a megnövelt energiafelhasználás, részben a hasüregre gyakorolt fizikai hatása miatt.
A mozgást az idegrendszer szervező munkája hozza létre, megkezdéséhez motiváció kell. A mozgásszegény életmód azt eredményezi, hogy a mozgás kikerül az idegrendszeri szokások közül. A mozgás egy külön eseménnyé válik, amit szervezni kell az életben, nem pedig a tevékenységeink szerves részeként működik.
Jó dolog a futás, pozitív a keringési rendszerre. De ha valakinek bajok vannak a vázrendszerével, nem elég erős a tartóizomzata vagy nem tud jó technikával futni, káros lesz íz ízületeire, gerincoszlopára. Ha valaki nincs profi kondiban, inkább kocogni fog, ami egy alacsonyabb intenzitású mozgás. Az idegrendszer a lassabb mozgásokat szokja meg, nemigazán tud nagyobb fordulatszámra vagy hirtelen, erőteljes mozdulatokra parancsot adni. Márpedig pl. egy esés esetében a gyors reakciójú izommunkákkal lehet megvédeni az ízületeket. Ha erősítünk, bizonyos területek megerősödnek, de nem igazán segítünk a szívünknek.
Fizikai munkát végző embereket nézve láthatjuk, hogy egész nap járnak és emelnek, de kifejezetten hibás technikával teszik ezt. Nem csoda, ha egy idő után azt érzik, hogy a munka elkoptatta a testüket. Pedig nem a munka koptatta el, hanem a rossz szerkezetű mozdulatok. Ha az életünkben ellentétes folyamatok vannak: haegész nap ülünk és passzív a mozgatórendszerünk (az idegrendszer motorikus részét is ideértve), majd „üzemmódot” váltunk és elmegyünk sportolni, nem válik a mozgás az életünk szerves részévé.
Mi a megoldás? Tegyük a mozgást a mindennapjaink, sőt a minden perceink részévé! Élvezzük, ha megemelhetünk valami - helyes testtartással, élvezzük, hogy lehet menni gyalog a lépcsőn vagy egy buszmegállónyit!
Hozzuk meg a döntéseket a kényelmünkkel és a lustaságunkkal szemben a mozgás javára! Mozogni bámikor lehet: két email között felállni pár guggolásra vagy fekvőtámaszra (fekvőtámasz helyettesítőre). Vezetés közben vagy az irodai széken lehet pár gyakorlatot csinálni, amelyek kifejezetten ülés közben a helyes ülésre, hát- vagy nyaktartásra céloznak.
Sokféle apró mozgást lehet csinálni. Akinek van egy húzódzkodórúd a lakásában, amikor elmegy mellette, húzódzkodik párat. Amikor feléllunk vagy leülünk egy székre, megtesszük háromszor, és figyelünk rá, hogy hogyan tesszük. Ha kocogni járunk, a bemelegítésbe vagy a futás közé lehet illeszteni egy kis futóiskolát. Mindez csak fantázia és elszánás kérdése, nem pedig az időé és lehetőségé. Tedd a perceid szerves részévé a mozgást!